Vihart főzök az elhanyagolt barátommal .

Egy olyan világban, ahol az ismerősség megvetést szül, hétköznapi rutinban találtam magam elhanyagolt párommal. Beszélgetéseink hanyatlásnak indultak, intimitásunk távoli emlék. Amikor felmerült a házilag főtt étkezés igénye, a konyhában találtam magam a feleségem apjával. A látvány, ahogy kavarja a fazékot, elsődleges vágyat gerjesztett bennem. A tiltott gyümölcs érett a szedésre. Ahogy nőtt a feszültség, már nem tudtam ellenállni. Meglepetésben fogadtam, ajkaim felfalták szenvedélyünket, vad tűzként lángoló szenvedélyünk. Erős kezei felfedezték minden porcikámat, nyelve ízlelgette minden porcikánkat. A konyhapult a játszóterünk lett, kéjeink felemelőztek minket. A tabu lett a norma, testünk összebújva táncolt. A visongások gyönyörében nyögdécselt a testünk. Testünk visongása tiltott rítussá vált, testünk tiltott ritmusban nyögött. A vágyunk beteljesült.